A Biztonságos Terek Projekt a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) kezdeményezésére indult. A FESZ által bevezetett bejelentési felület és panaszkezelési eljárásrendet a biztonsagosterek.hu oldalon elérhetővé tesszük. 

Utolsó frissítés: 2021.07.12.

A FESZ PANASZKEZELÉSi FOLYAMATA

Ezen az oldalon a független előadó-művészeti területen dolgozók, valamint a művészeti közoktatási és felsőoktatási intézményekben tanulók és ott dolgozók tehetnek panaszt az őket ért zaklatás, szexuális zaklatás, egyéb hatalommal való visszaélés miatt. Eljárás azonban csak olyan esetben indulhat, ha a bepanaszolt személy a FESZ-szel valamilyen jogviszonyban (tagi, munkavégzésre irányuló stb). A panaszt az info@biztonsagosterek.hu lehet bejelenteni, ebben az esetben a panaszt a Biztonságos Terek Alapítvány képviselőjefogadja. Panaszt a titkarsag@fesz.org címre küldött levél útján is be lehet jelenteni.

A panaszt beküldheti

  1. a) a hatalommal való visszaélés, zaklatás érintettje, elszenvedője
  2. b) kívülálló személy.

A hatalmi visszaélésről/zaklatásról/szexuális zaklatásról bárkinek joga van bejelentést tenni. Az ilyen bejelentés megtételének nem előfeltétele a sérelmet szenvedett fél erre irányuló nyilatkozata vagy beleegyezése, azonban a kívülálló bejelentés tétele előtt köteles ellenőrizni, hogy az érintettnek ellenére lenne-e a bejelentés, valamint, hogy milyen hátrányok érhetik a sérelmet szenvedett félt, ha ügyében az akarata ellenére történik bejelentés. Ennek mérlegeléséhez külső segítséget igénybe vehet. Amennyiben ilyen bejelentést más ügyében valaki visszaélésszerű módon tesz, az megalapozza a jelen eljárásrend szerinti eljárást.

Az érintett a hatalmi visszaélés, zaklatás vagy szexuális zaklatás miatt ésszerű határidőn belül tehet panaszt. Ésszerű határidőnek minősül az esetet, vagy annak tudomásra jutását követő legfeljebb hat hónap. Ésszerű határidőn belüli jelzésnek minősül az is, ha a panasztevő azért nem jelzett korábban, mert alapos oka volt feltételezni, hogy a jelzés a folyamatban levő szakmai munkáját (pl. adott produkcióban való részvételét) veszélyeztetné. Hasonlóképpen alapos oknak minősül, ha a panasztevő azért nem jelzett korábban, mert az eset(ek) nagymértékben traumatizáló(ak) volt(ak) számára; ez esetben a jelzésnek határideje nincs, az alkalmazható eljárásnál és esetleges szankcióknál lehet figyelembe venni az időmúlást és az időközben bekövetkezett esetleges változásokat.

A panaszban le kell írni minden olyan körülményt, amely szükséges az ügy kivizsgálásához (mi, mikor, hol, kik között történt, és kik lehetnek az esetleges tanúk, mik az esetleg rendelkezésre álló bizonyítékok). Általános vagy homályos bejelentés alapján a FESZ nem köteles vizsgálatot indítani, mivel annak kimenetele hiányos adatok esetén eleve kétséges. Ugyanakkor nem követelhetők olyan részletek, amelyek a panasz hatékony kivizsgálásához nem szükségesek.

A panasz kivizsgálása során a FESZ a méltányosság alapelvének megfelelően a következő alapelveket alkalmazza:

  1. a)       mindenkinek joga van a fentebb meghatározott bármely hatalmi visszaélés, zaklatás vagy szexuális zaklatás miatt panaszt tenni, akinek az ügye a FESZ-t érinti, így különösen ha a panasztevő vagy a panasszal érintett személy a FESZ képviselője, munkavállalója vagy egyéb foglalkoztatottja, valamely tagja, annak tulajdonosa, képviselője vagy tagjánál foglalkoztatott személy;
  2. b)      a kivizsgálás alatt fokozottan törekedni kell az ügy bizalmas kezelésére, a vizsgálattal foglalkozó személyek titoktartásra kötelezettek, a FESZ az üggyel kapcsolatos elektronikus és papíron keletkezett dokumentumokat biztonságos helyen, a hatályos adatvédelmi előírásoknak megfelelően tárolja, az intézmény vezetősége és az eset kivizsgálásával foglalkozó személyek lehetőségeikhez képest gondoskodnak róla, hogy az eljárás a lehető legkisebb nyilvánosság mellett folyjék;
  3. c)       a panasz elbírálása rövid idő alatt lezajlik;
  4. d)      a kivizsgálás pártatlan, ugyanakkor a hatalmi visszaélés, zaklatás vagy szexuális zaklatás mint magatartás elfogadhatatlan voltát elismeri.

A panaszt a fogadó megvizsgálja, és a beérkezéstől számított 5 napon belül 

– tájékoztatja a panasztevőt a panasz befogadásáról, 

– a panaszt kivizsgáló eseti (alkalmi) bizottság felállítása érdekében a panasz beérkezéséről tájékoztatja az elnökséget.

Azonnali beavatkozást igénylő helyzetben (pl. potenciálisan traumatizáló esemény esetén) a bejelentést/tudomásszerzést követő 24 órán belül jogi, orvosi, pszichológiai segítség igénybevételét kell elősegíteni megfelelő továbbirányítás, információ nyújtása útján. A megfelelő segítség nyújtására felkészült külső intézmények, személyek, szervezetek listája a biztonsagosterek.hu oldalon található.

8.1. Az egyik tag a FESZ panasztevő által meghatározott munkatársa vagy külső szakértő, a másik tag a FESZ tagjai, illetve a tagok képviselői közül az elnökség által felkért személy. A panasztevő által meghatározott külső szakértőt, valamint az elnökség jelöltjét az ügyvezető-titkár a panasz befogadásától számított 15 napon belül  írásban  kéri fel.

8.2. A bizottság tagjai felkérésének általános alapelvei:

  1. a)       A bizottsági tagok nem állhatnak alá-fölérendeltségi viszonyban;
  2. b)      Összeférhetetlenség nem állhat fenn;
  3. c)       A tagoknak döntéshozatali felhatalmazásuk van a bizottsági munkájukat illetően;
  4. d)      A bizottság döntéshozási munkájának lehetővé tétele érdekében a bizottság tagjainak kommunikációját az elnökség felé;
  5. e)       A bizottság egyik tagja lehetőleg nő, a másik férfi;
  6. f)       A bizottság tagja csak beleegyezése esetén jelölhető a bizottságba. Beleegyezés hiányában az elnökségnek – a fenti eljárást ismét követve – gondoskodnia kell másik bizottsági tagról, aki megfelel a fenti tételeknek, és elfogadja a megbízást.
  7. g)      A bizottság köteles törekedni a megfelelő bizalom elősegítésére, a panaszos nem hozható a panaszát megelőzőhöz képest rosszabb helyzetbe;
  8. h)      Az érintetteket főszabály szerint mindaddig – akár az eljárás végéig – külön-külön kell meghallgatni, amíg a közös meghallgatás elkerülhető;
  9. i)        A panasztevő nem kényszeríthető közös meghallgatásra, még kevésbé szembesítésre –a közös meghallgatás vagy a szembesítés elutasítása a panasztevő részéről nem adhat alapot sem az eljárás megtagadására, sem az eljárás emiatti lezárására;
  10. j)        Amennyiben bárkinek tudomása van összeférhetetlenségi okról a bizottság valamely tagja tekintetében általában, vagy adott ügyre vonatkozóan, azt jogában áll jelezni a bizottság tetszés szerinti tagja, vagy az elnökség felé.
  11. k)      A bizottság tagjainak személye ellen a panasszal érintett személy főszabály szerint nem emelhet kifogást, ha azonban összeférhetetlenségi okról van tudomása, azt jogában áll jelezni a bizottság tetszés szerinti tagja, vagy az elnökség felé.      
  12. l) Ha az összeférhetetlenségről szóló jelzés bizottsági taghoz érkezett, azt köteles az elnökség felé továbbítani. 
  13. m)      A bizottság tagjával szemben elvárás, hogy ismerje a jelen eljárásrend előírásait, és a bizottsági tagsághoz szükséges szakmai szempontokat.
  14. n)       A bizottság külső tagjával szemben elvárás, hogy ismert szakértelemmel rendelkezzen a hatalmi viszonyok kritikus szemléletében, a hatalmi visszaélések, zaklatás, szexuális zaklatás szakirodalmában, feltárásában, és az az ellen való fellépés gyakorlatában, kellő érzékenységgel rendelkezzen, ne valljon a társadalmi és személyes hatalmi hierarchiákat erősítő nézeteket, valamint, hogy  független legyen. Utóbbi feltétel a bizottsági munkában való részvétel esetleges díjazását nem zárja ki, amennyiben azonban felmerül vele szemben, hogy a díjazás elfogulttá teszi, ennek vizsgálatát el kell végezni.

8.3. Összeférhetetlenség

Nem vehet részt az ügy kivizsgálásában

  1. a)       a panasszal érintett,
  2. b)      a panasszal érintett közvetlen vagy közvetett beosztottja, vagy más szakmai hierarchia alapján bármely egyéb módon alárendeltje, valamint
  3. c)       a panasszal érintett, a Polgári törvénykönyvről (2013. évi V. tv.) szóló 8:1.§ (1) 2. -ban meghatározott hozzátartozója, volt hozzátartozója;
  4. d)      olyan személy, akiről ismert, hogy magatartása másokkal szemben hatalommal visszaélő/zaklató/szexuálisan zaklató;
  5. e)       olyan személy, akivel szemben a panasztevőnek kifejezett kifogása van;
  6. f)       olyan személy, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem várható el, mert közismerten maga is a merev patriarchális társadalmi hierarchiák, előítéletes sztereotípiák, és/vagy merev nemi szerepek híve, vagy ezeknek megfelelő véleményeket bárhol hangoztat.

 8.4. Amennyiben valamely bizottsági tagra vonatkozóan összeférhetetlenségi kifogás érkezik, azt az elnökség 5 napon belül kivizsgálja. Ha azt megalapozottnak találja, másik, eseti bizottsági tagot jelöl ki, ha a kifogást nem találja megalapozottnak, azt elutasítja.

9.1. A bizottság tagja(i) a felkéréstől számított 8 munkanapon belül elektronikus vagy postai úton, illetve telefonon felveszi(k) a kapcsolatot a panasztevővel tájékozódás céljából. Ha a panasztevő oldalán felmerült okból személyes megbeszélésre nincs mód, ám a panaszos szeretné mégis elindítani az ügyet, a panaszos által választott bizottsági tag a panasztevő választása szerinti kommunikációs csatornán tájékozódik tőle az eset körülményeiről, és a helyzet orvoslására számára elfogadható megoldásról.

9.2.Ha a bizottság tagja a panasztevővel a bejelentést követő 30 napon belül igazolható (pl. sms-lista, e-mail) kísérletei ellenére sem tudta felvenni a kapcsolatot, az eljárás megszűnik. A panaszost és a panasz fogadóját – a kapcsolatfelvétel többszöri megkísérléséről szóló igazolásokkal együtt erről e-mailben vagy az általa megadott egyéb elérhetőségen át tájékoztatni kell. Az erről szóló dokumentumot a panaszhoz csatolni kell, és az FESZ-ben a panasszal együtt kell tárolni.

9.3. A személyes találkozó alkalmával a bizottság elnökség által jelölt tagja részletesen tájékoztatja a panasztevőt az eljárás menetéről, lehetséges kimeneteleiről. A panasztevőt az eljárás elején fel kell világosítani arról, hogy az eljárás nem jogi eljárás, és a panasszal érintett személy az őt ért vád miatt az eljárást jogi útra terelheti. Erre az esetre a bizottság tagja tájékoztatja a panasztevőt, hogy ennek elkerülésére vagy az erre való felkészülés céljából a vizsgálat megindítása előtt érdemes konzultálnia a témában jártas jogásszal és/vagy civil szervezettel. A panaszost tájékoztatja a témában jártas civil szervezetek elérhetőségeiről, és arról, hogy a döntését meghozhatja a tájékozódás után is. E tájékozódásra és a döntésre a panaszosnak ésszerű határidőt kell hagyni.

 9.4. Ha a kapcsolatfelvételt vagy az első meghallgatást követően a panasztevő úgy dönt, hogy további lépést nem tesz az ügyben, az eljárás további vizsgálat és bármely szankció nélkül megszűnik. Ez esetben a beérkezett panaszt haladéktalanul meg kell semmisíteni.

 9.5. Ha a panasztevő az eljárás lefolytatása mellett dönt, a bizottság tagja jegyzőkönyvet vesz fel a meghallgatásról. 

 9.6. A bizottság meghallgatáson jelenlévő tagja ellenőrzi, hogy a panasztevő jelezte-e bármilyen formában a panasszal érintett személynek, hogy magatartását hatalommal való visszaélésnek/zaklatásnak/szexuális zaklatásnak érzékeli, és hogy szeretné, ha azt abbahagyná. Amennyiben ez eddig nem történt meg, és a sérelmes magatartás természetéből megalapozottan lehet következtetni arra, hogy ez eredményre vezetne, a bizottság tagja javaslatot tesz a panasztevőnek, hogy ez legyen az első lépése, illetve felajánlja, hogy ezt ő teszi meg. A panasztevőt ez esetben is tájékoztatni kell az ilyen konfrontáció hatékony és biztonságos kezelésében jártas civil szervezetek elérhetőségeiről. Ha a panasztevő ezek valamelyikét kéri, illetve elfogadja, az eljárás megszűnik azzal, hogy a panaszos bármikor újra bejelentést tehet, ha a panasszal érintett személy figyelmeztetése nem vezetett eredményre. E tényeket a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

 9.7. Ha  a panasztevő az eljárás lefolytatása mellett dönt, panasszal érintett személyt a bizottság eljáró tagja haladéktalanul értesíti (lehetőleg e-mailben, amennyiben erre nincs lehetőség, postai úton), és felkéri, hogy írásban vagy szóban reagáljon a felmerült panaszra. 

9.8. A panaszt a panasztevő és az egyéb érintettek együttműködése esetén a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a bejelentést követő 90 napon belül kell elbírálni. Az érintett(ek) együttműködésének hiánya esetén, e tény megjelölésével az [intézmény] az eljárást a rendelkezésre álló információk alapján legkésőbb 90 napon belül indoklással ellátott döntéssel lezárja.

A) A panasztevő jogai

Minden hatalommal való visszaéléssel/zaklatással/szexuális zaklatással kapcsolatos panasztevőt megilleti ügyének a jelen eljárásrend szerinti kivizsgálásának joga a lelepleződés vagy megtorlás veszélye nélkül. Ezért a FESZ

a)       a panasztevő számára biztosítja a bizalmas meghallgatás lehetőségét;

b)      lehetőséget nyújt a panasztevő számára egy fő (akár külső) támogató személy bevonására;

c)       megadja részére teljes körű tájékoztatást;

d)      a panasztevőt felvilágosítja arról, hogy az eljárással kapcsolatos iratok 5 évre a szervezet bizalmas archívumába kerülnek, és hogy egyéb irat nem kerül megőrzésre.

B) A panasztevő kötelezettsége

A panasztevő kötelezettsége, hogy az esetről kellő mennyiségű részlettel szolgáljon ahhoz, hogy panasza kivizsgálható legyen. E kötelezettség nem értelmezhető kiterjesztőleg, a panaszostól sem a bizottságnak, sem a panasszal érintett személynek nem áll jogában olyan részleteket követelni, amelyek ésszerűen nem szükségesek a panasz elbírálásához.

C) A panasszal érintett személy jogai

A panasszal érintett személynek joga van a méltányos eljáráshoz, ezért:

a)       a FESZ biztosítja számára a bizalmas meghallgatás lehetőségét;

b)      joga van ismerni a panasztételben foglalt állításokat és ha szükséges, ezekről írásban tájékoztatást kérni, illetve ezekre reagálni;

c)       jogosult egy fő (akár külső) támogató személy bevonására a vizsgálat során;

d)      tájékoztatni kell őt a vizsgálat menetéről, és az esetet követő lehetséges lépésekről és intézkedésről;

e)       fel kell őt világosítani arról, hogy az eljárással kapcsolatos iratok 5 évre a szervezet bizalmas archívumába kerülnek, és hogy egyéb irat nem kerül megőrzésre.

D) A panasszal érintett személy kötelezettségei

A panasszal érintett személy – amennyiben a FESZ-szel bármilyen jogviszonyban van – köteles együttműködni az eljárás során, és ezzel elősegíteni annak lefolytatását. 

E) Minden félnek joga van a jegyzőköny(vek) rá vonatkozó részébe betekinteni az eljárás alatt és azt követően is.

11.1. A vizsgálat végén a bizottság a következőket állapíthatja meg:

a)       A visszaélés/zaklatás/szexuális zaklatás tényét nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani, ezért további lépéseket tenni a FESZ-nek nincs lehetősége. Ezt a bizottság írásos határozatban rögzíti;

b)      A visszaélés/zaklatás/szexuális zaklatás tényét sikerült hitelt érdemlően bizonyítani. Ezt a bizottság írásos határozatban rögzíti, és meghatározza a panasszal érintett részéről elvárt további magatartást, vagy a vele szemben alkalmazandó szankciót;

c)       Bebizonyosodott, hogy a panasz tévesen hamis bejelentés volt. Ezt a bizottság írásos határozatában rögzíti, és az eljárást lezárja;

d)      Bebizonyosodott, hogy a visszaélésre/zaklatásra/szexuális zaklatásra vonatkozó panasz szándékos hamis bejelentés volt. Ezt a bizottság írásos határozatában rögzíti, és meghatározza a panasztevővel szembeni szankciót. Amennyiben a panasztevő kéri, ez esetben az üggyel kapcsolatban keletkezett iratokat teljeskörűen rendelkezésére kell bocsátani;

e)       Amennyiben úgy tűnik, hogy az eset kapcsán büntetőeljárás megindításának is helye lehet, a bizottság köteles az érintetteket e lehetőségről tájékoztatni. E tájékoztatást a bizottság döntésében is rögzíteni kell. Amennyiben a panasztevő kéri, ez esetben az üggyel kapcsolatban keletkezett iratokat teljes körűen rendelkezésére kell bocsátani.

11.2. A bizottság mindegyik esetben megküldi a határozatot a panasztevőnek és a panasszal érintett személynek, valamint az elnökségnek. A határozatban tájékoztatni kell az érintetteket, hogy a jelen eljárás nem akadálya bármely egyéb hatósági vagy bírósági jogorvoslati eljárásnak, és nem is helyettesíti azt. Az eset dokumentációját kérésre – a személyes adatok sérelme nélkül – a felek bármelyikének ki kell adni.

  12.1. A bizottság

a)       felhívhatja a panasszal érintettet, hogy a sérelmes magatartást ne folytassa;

b)     felhívhatja a panasszal érintettet, hogy kérjen bocsánatot a panasztevőtől (ha ezt kérte);

c)       kezdeményezheti, hogy a panasszal érintett személyt arra, hogy részt vegyen a FESZ vagy más szervezet által szervezett hatalmi visszaélés/zaklatás/szexuális zaklatás-ellenes tréningen;

d)      javaslatot tehet a munkáltatói jogok gyakorlójánál a panasszal érintett személy jogviszonyának azonnali hatályú megszüntetésére;

f)   megteszi a szükséges és elégséges intézkedéseket a rosszhiszemű, tudatosan hamis bejelentést tevő panasztevővel szemben;

  12.2. A szankciók közlése a panasztevővel és a hatalommal visszaélővel/zaklatóval/szexuális zaklatóval a bizottság feladata.

13.1. A bejelentés bizonyulhat hamisnak hamis vádolásra irányuló rosszindulatú szándék nélkül (pl. nyilvánvalóan és ésszerű megítélés alapján félreértésnek minősülő helyzetben). Ha bebizonyosodik, hogy a panasz ilyen formában megalapozatlan volt, a zaklatással megvádolt jogosult írásbeli és/vagy szóbeli bocsánatkérésre a panasztevő részéről. Ez esetben az esetről semmilyen nyilvántartás vagy dokumentáció nem tartható meg, amely felfedné a panasszal érintett személy személyazonosságát.

13.2. A bejelentés bizonyulhat hamisnak úgy is, hogy azt tudatosan hamisan tették meg. Az ilyen panasz megtétele elfogadhatatlan, és etikai eljárást, illetve egyéb intézkedést vagy szankciót vonhat maga után. Az eset dokumentációját a kivizsgált esetekhez hasonlóan kell kezelni, és a felek bármelyikének kérésére ki kell adni.

13.3. Nem nyilvánítható és nem tekinthető hamisnak az olyan bejelentés, amelyet azért nem sikerül megnyugtatóan kivizsgálni, mert nem áll rendelkezésre elég bizonyíték a hatalommal való visszaélés/zaklatás/szexuális zaklatás megállapításához vagy kizárásához. Ez esetben a vizsgálat dokumentációját jelen eljárásrend szerint kezelni, és a felek bármelyikének kérésre ki kell adni.

14.1. A FESZ köteles az eljárások iratanyagát zárt iratként őrizni az eljárás lezárását követő 1 évig az adatkezelési szabályzatában foglaltaknak megfelelően. Az 1 év időtartam elteltét követően az iratokat meg kell semmisíteni.

14.2. A FESZ az eljárás iratait kizárólag hatóság vagy bíróság felhívására a megőrzési időtartamon belül adhatja ki.